Sólyomkő vára

GPS Koordinatak:
47.11070 E, 22.38551 K

Élesd fölött, egy sűrű erdő övezte 60 m magas sziklafal tetején, állt hajdanán a török hadak elől elrejtve Sólyomkő vára. Valószínűleg a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró, vagy annak fia, Miklós építtette. Mivel részt vettek a IV. László elleni felkelésben, ők elveszítik, a Borsa család pedig megkapja a vár tulajdonjogát. A Borsa családnak hat fia volt, közülük Ronáld, majd Jakób (Kopasz) lesz a vár ura.

Jákob fellázadt Károly-Róbert ellen, így a várat megtámadták, őt pedig megadásra kényszerítették. Így 1318-ban a vár királyi tulajdon. A következő 200 évben egymást váltották a tulajdonosok. 1557-ben a somlyói Báthory család tulajdonát képezi, 1599-ben pedig Bocskai fejedelemé.

Őt több nemes család követte, köztük Zólyomi Erzsébet, akinek második férjével, Gavrilaș Movilă Havasalföld volt uralkodójával sikerült 1631-re a bírtok legnagyobb méretét megteremtenie. Utód hiányában, 1703-ban a bírtok II. Rákóczi György tulajdonába került. A várat 1711-ben, a szatmári békét követően bontották le. A bejárati kapu a vár keleti részén volt. A belső udvarból lehetett a toronyba, és több folyósóra is jutni. Egyik folyosó kapcsolatba állt a szikla belsejében lévő barlanggal, amelyet börtönként használtak. A várban volt a lakótorony és a kút is.

A szatmári béke véget vetett az erdélyi nemesség, a bécsi udvar ellen irányuló, lázongásainak. Akkor, rövid idő leforgása alatt lebontottak minden olyan várat, amelynek valami köze volt a Habsburg uralom elleni felkelésekhez. Így tűnt el a Kiskereki, Szentjobb és Sebesvár vára is. Sólyomkő lerombolt várának köveiből gróf Batthyány József 1821-ben kápolnát, annak alagsorában pedig családja számára kriptát épített. Hajdanán volt itt három üveg koporsó, több emléktábla, de ma már csak a falak maradványai állnak még.... mindent elnyelt Erdély kegyetlen történelme.

Share Sólyomkő vára, DN1h Hosszúrév-Élesd.